A legfontosabb szervezet, amely Magyarországon médiairányítási szerepkört tölt be a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az ORTT összevonásával létrejött Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amely egy önálló szabályozó szerv. A szervezet élén egy elnök áll, akinek kilenc évre szól a kinevezése. Az elnök frekvenciadíjakkal, hírközlési azonosítók lekötéséért és használatáért fizetendő díjakkal, felügyeleti és hatósági eljárási díjakkal kapcsolatban önálló rendeletet alkothat. A 2010-es médiatörvény kapcsán megfogalmazott kritikák többsége bírálta a két szervezet összevonását, az elnök hatáskörének kiterjesztését és a hosszú, kilenc évre szóló kinevezést. A kritikákat megfogalmazók kétségesnek tartották, hogy ez az új médiairányítási szervezet nem fogja-e öncenzúrára kényszeríteni a hatáskörébe tartozó médiumokat. Aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban is, hogy nem vezet-e egy ilyen szabályozás és az ezt követő öncenzúra egyfajta kiábránduláshoz, a médiától való A 2015 elején 2400 szavazókorú személy válaszainak összesítésével készített kimutatás is azt bizonyítja, hogy a magyar lakosság körében az utóbbi öt évben csökkent a politikai-közéleti kérdésekkel foglalkozók aránya. A politikából való kiábrándulás is egyfajta médiairányítás. A passzív, a politika iránt kevésbé érdeklődő szavazókat könnyebb a választásokat megelőző kampányhadjárat során meggyőzni, illetve bizonyos esetekben az is előnyös lehet, ha egyáltalán nem élnek a szavazati jogukkal. Az elmúlt öt évben 37%-al csökkent a politikai-közéleti tájékozottságra való igény és a válaszadóknak csak a 18%-a fordít hosszabb időt az ilyen típusú információk megszerzésére. A kiábrándultság a megfelelő körülmények megteremtésével megerősítheti a fennálló politikai rendszert, mivel a passzivitás nem egyenlő az ellenzékiséggel. Az életkor nagyban meghatározza a médiafogyasztási szokásokat, az előrehaladtával csökken a közösségi oldalak tájékozódásban betöltött szerepe. A fiatalabbak körében, politikai érdeklődéstől függetlenül, népszerűbbek az olyan médiumok, amelyek ingyenesek és közvetlenül, online hozzáférhetőek. A Jobbik előnyös helyzetbe került azáltal, hogy a támogatói a fiatalabb korosztályból kerülnek ki, emiatt elsősorban közösségi oldalakon és online médiumokon keresztül tájékozódnak. Az általuk fogyasztott médiatermékek szabályozása jóval összetettebb feladat. Az Magyar Távirat iroda (MTI) egy állami hírügynökség, amelynek legfontosabb feladata a sajtó friss hírekkel való ellátása. A tehetősebb médiumok azonban nem, vagy nem csak az MTI által kínált hírek között válogatnak. A mindenkori államtól független vagy külföldi hírügynökségektől vásárolnak híreket, saját tudósítókat, riportereket alkalmaznak. A vidéki médiumok azonban nem engedhetik meg maguknak, hogy ne az MTI-re támaszkodjanak, így sokkal jobban érvényesül a kormányzati kommunikáció. A helyi, megyei lapok sok esetben nem képesek anyagilag finanszírozni, hogy a saját tudósítóikat is kiküldjék a helyszínre, különösen azokban az esetekben, amikor a saját megyéjük, városuk közigazgatási határain kívül történt eseményekről kell tudósítaniuk. Ez azért jelentős, mert a felmérés szerint a magyar lakosság körében a napilapok közül a helyi, megyei lapok a A mai Magyarországon politikai-közéleti tájékozódás tekintetében egyértelműen a televízió a legjelentősebb médium. Az RTL Klub tölti be a legfontosabb szerepet, a válaszadók 73%-a legalább hetente egyszer odakapcsol, ezt követi a TV2 62%-al. Ekkora befolyással egyik másik médium sem bír, vagyis a két legnagyobb kereskedelmi csatorna véleményformáló szerepköre vitathatatlan. Amennyiben támogatnak, vagy támadnak egy-egy politikai pártot, irányzatot, jelentős hatást tudnak gyakorolni a lakosságra.
