Dolgozatomban a magyar lakosság médiából történő politikai tájékozódását fogom vizsgálni, amelyről a Mérték Médiaelemző Műhely megbízásából széleskörű felmérést végzett a Medián Piac- és Közvéleménykutató Intézet két hullámban, összesen 2400 szavazókorú személy megkérdezésével, 2015 elején. Felmérésükből kiderül, hogy bár az újmédia, egyre nagyobb teret hódít napjainkban, a magyar népesség jelentős százaléka továbbra is a televízióból tájékozódik a politikai és a közügyeket illetően. A televízió dominanciája tehát változatlan, maga mögé utasítja az internetet, mely egyfajta hibrid médiumként van jelen, mivel magába foglalja a tv, sajtó és rádió sajátosságait. A felmérésből az is kiderül, hogy a 18-29 év közöttiek számára az internet legalább annyira fontos hírforrás, mint a televízió. Véleményem szerint csak idő kérdése, és az internet, mint hibrid médium átveszi a szerepet a lakosság politikai tájékoztatásában, hiszen a felnövő generáció már inkább az internetet fogja használni. Véleményem szerint ezért a médiairányítási szempontból egyaránt nagy figyelmet kell szentelni e két médiumnak és kiaknázni a bennük fejlő lehetőségeket. A rádió és a nyomtatott sajtó a lakosság tájékozódása szempontjából jócskán lemarad, de úgy gondolom, hogy ezekről sem szabad megfeledkezni, hiszen sok ember például utazás közben ezekből a médium fajtákból tájékozódik. A közvéleménykutatás során vizsgálták a nem tájékozódók összetételét is életkor és iskolai végzettség szerint. A felmérésből kiderül, hogy inkább az idősebbekre jellemző a rendszeres tájékozódás politikai-közéleti témakörökben és a fiatalok jelentős részére nem jellemző a tájékozódás. Érdekes, hogy az érettségizettek körében a nem rendszeresen tájékozódók aránya igencsak magas. Vizsgálatok megállapították, hogy a fiatalok a politikához negatív dolgokat társítanak. Ennek oka abban is keresendő, hogy a közoktatás nem neveli politikai-közéleti aktivitásra a fiatalokat. Másik ok pedig az, hogy a politikai pártok elsődleges célközönsége az idősebb korosztály, melynek következtében a felnövő generáció úgy érzi, hogy nincs beleszólása politikai kérdésekbe. Úgy gondolom, hogy itt a probléma rendszer szintű, a fiatalok közéletbe bevonására megoldás lehet a popkultúrán keresztül történő kommunikáció.

Figyelemre méltó, hogy a televízión belül a politikai-közéleti tájékozódás terén a két hazai piacvezető kereskedelmi csatorna áll az élen, majd csak ez után következnek a közszolgálati csatornák. Bajomi-Lázár Péter tanulmányából kiindulva ez azért is lehetséges, mert a közszolgálati média régió szerte nem elég erős. Véleménye szerint a közszolgálati média csak akkor erősödhet meg, ha a műsorszolgáltatók közönségükkel új szerződést kötnek és az új információközlési csatornákat is használni kezdik. Tehát a közszolgálati média tematikáját és funkcióját újra kellene gondolni. Úgy gondolom, hogy a hazai közszolgálati televízió meglehetősen kormánypárti, a kereskedelmi televíziók pedig ettől függetlenebbek, ezért is lehetséges, hogy a lakosság elsősorban a kereskedelmi televízió csatornákat használja elsődleges hírforrásul. Ennek oka lehet, hogy a kereskedelmi csatornák elsődleges célja a szórakoztatás, azonban kínálatukban megtalálhatók olyan műsorok is, melyek közéleti és politikai témákban tájékoztatják a közönséget. Ezért gondolom úgy, hogy a közszolgálati Savanyó Cintia televíziók tematikáját újra kéne gondolni, hiszen mint azt a kutatás is igazolja, a lakosság nagy része inkább a kereskedelmi csatornákból tájékozódik. Ezeknek a csatornáknak a műsorkínálata véleményem szerint túl tömény, ez által nehezebben emészthető az emberek többségének. Érdekességként említeném meg, hogy a felmérés arra világított rá, hogy a hagyományos csatornák miatt az idősebb korosztály nagy részének a tájékozódás legfőbb forrása a kormánypárti média, bele értve a közszolgálati tévé és rádió csatornákat. Itt visszautalnék arra a rendszer szintű problémára, amit már fentebb említettem, mi szerint a politikai pártok elsődleges célcsoportja az idős korosztály. Véleményem szerint ezért is célozzák meg őket a közszolgálati csatornákon. Az internetes hírszerzés tekintetében a Facebook jelentős színtér, hiszen a népesség közel fele használja a legnagyobb közösségi oldalt, ugyanakkor politikai tájékozódásban csak a lakosság tizede számára tölt be fontos szerepet. Az életkor mentén fölfelé és az iskolai végzettség mentén lefelé csökken a Facebook használók aránya.

Úgy gondolom, hogy médiairányítási szempontból érdemes lenne erre a médiumra építeni, hiszen ez is egy olyan hibrid forma, ami egyszerre ötvöz különböző műfajokat. A közösségi oldal egyszerre szórakoztat és informál. Közösségi életet élhetünk, miközben tájékozódhatunk. Ismerőseink által megosztott híreket olvashatunk, illetve mi is közzé tehetjük a számunkra érdekes témákat. A vizsgálatokból kiderül és összességében elmondható, hogy nagyobb azoknak az aránya, akik kevesebb időt fordítanak politikai-közéleti tájékozódásra és ez az arány tovább romlott az elmúlt öt évhez képest. Ez az általános kiábrándultságot és a jelenlegi kormánnyal kapcsolatos csalódottságot is jelzi. Ezt alátámasztja az is, hogy azok fordulnak el leginkább a témától, akik kormánypárti szavazók. Ugyanakkor azok, akik rendszeresen tájékozódnak politikai-közéleti témában, igyekeznek ellenzéki és kormánypárti szemszögből is vizsgálni az eseményeket. Kérdés, hogy ez mennyire megvalósítható például a hazai közszolgálati csatorna esetében.